amagyarnyelv

„Kezdetben vala az ige”

(A Magyar nyelv jelene)

 „Kezdetben vala az ige” Mi meg vakon és süketen éltünk idáig…

 Legalábbis a legutóbbi ezer évben... Hirdeti egy nemrég megjelent tanulmány a Magyar nyelvről: (A MAGYAR NYELV MINT ÚTIKÖNYV) Könyvek, esszék, internetes blogok tömege támadja, vitatja a hivatalos tudomány álláspontját nyelvünkkel ősi írásunkkal kapcsolatban:VIDEO

 És való igaz, a magyar emberek egymás közti beszélgetésében régóta népszerű téma a magyar nyelv, a magyar őskultúra eredete, eredeztetése; – s talán nincs is olyan magyar ember aki ne hallott volna pletykákat arról, hogy a mi nyelvünk valami nagyon ősi dolog, a hivatalos történelem-írásunkban pedig nagyon sok a hazugság; – hangosan, vagy hivatalosan mégsem mondja ki senki ezeket a dolgokat, akinek a szava számít valamit a tudományos életben. Nincs még egy nyelv a világon, ami ennyire vitatott lenne az azt beszélők körében. Ahol ilyen szakadék húzódna az úgynevezett amatőr nyelvészek, és a hivatalos tudomány képviselőinek az álláspontja között.

 Induljunk hát el ezen szóbeszédeknek a nyomában és keressük meg az igazságot! Vajon tényleg minden érv és elmélet botorság amit műkedvelők állítanak fel a Magyar nyelvel kapcsolatban, szemben az akadémia bölcs, belátó és tárgyilagos megállapításaival? Mert nem zörög a haraszt, ha nem fújja a szél... mondja egy régi mondás. Miért nincsenek ilyen viták az angol a német, a francia vagy a spanyol nyelv körül? Amit ráadásul tízszer, vagy százszor annyian beszélnek, tízszer, vagy százszor annyi potenciális kéretlen elméletgyártóval, vitapartnerrel megáldva.

 S ha már itt tartunk, nézzünk néhány száraz számadatot a világ nyelveivel kapcsolatban...

 Egy átlag ember passzív szókincse 5-10 ezer szóból áll. Egy értelmiségi, egy évi beszédében már körülbelül 25-30 ezer szót használ. De a nyelvészek nem állhattak meg ennyinél. A Spanyol Királyi Akadémia hivatalos értelmező szótára már több mint egy 80 ezer szócikkből áll. Persze mindezt, még lehet fokozni. A legnagyobb egynyelvű német szótár már háromszázötvenezer szótári szót tartalmaz. A 20 kötetes Oxford Angol szótárban, a definiált szóalakok száma pedig már: 615 ezer. Ezután a hivatalos számadatokban jön egy kis szünet – majd a következő adat: A nyelvészek, a magyar nyelv szókincsét általában, 60-100 ezer szóra teszik, de az összes lexéma azaz szótári szó, együttesen még a hivatalos adatok szerint is könnyen elérheti az egymilliót.

 Az átlag ember 5-10 ezer szavához képest a 60-100 ezer is soknak tűnik, de ha a hivatalos tudomàny képviselői is azt mondjàk, hogy egymillió szavunk van, az azért valóban elgondolkodtató adat, főleg a világ legelterjedtebb, és ezek szerint második legnagyobb szókincsű nyelvének a 615 ezer szavához képest.

 Ráadásul ha kicsit merészebbek vagyunk és nem csak a hivatalos álláspontokat vizsgáljuk meg, még ennél is furcsább dolgokkal találkozhatunk. Mert ugyanakkor egy modern web-es, számítógépes felmérés, már 7.2 millió lexémát - szócikket talált a magyar nyelvel kapcsolatban.

 Döbbenetes szakadék van a hivatalos és a digitalizált adat között, mint ahogy az amatőr, vagy mondjuk inkább úgy szerelemből nyelvészkedők és a hivatalos tudomány nyelvünkkel kapcsolatos vélekedései között is. Ugyanakkor a magyar nyelv, és a statisztikai adatok szerint utána következő angol szókincse közötti különbség is elképesztő. Hiszen hivatalosan is majdnem kétszer, nemhivatalosan viszont több mint tízszer annyi szó áll a rendelkezésére egy magyar embernek egy angollal szemben, hogy kifejezze magát. Ezek az számadatok még furcsábbak ha tudjuk, a hivatalos álláspont szerint a magyar egy igen fiatal nyelv. Persze csak a hivatalos álláspont szerint. Hiszen ezzel szemben, nagyon sok nem hivatalosan nyelvészkedő kutató állítja, többen közülük nem magyarok tehát nem lehet őket részrehajlással vádolni, hogy a Magyar nem más, mint az egyik ősnyelv. S ha csak a statisztikai adatokat vizsgáljuk, azok nekik látszanak igazat adni, hiszen hogyan lehetséges az, hogy egy aránylag fiatal nyelv, ennyivel gazdagabb szókinccsel rendelkezik mint a többi. Hiszen a gazdagabb szókincs, nyilvánvalóan árnyaltabb kifejezésmódra ad lehetőséget. S ha már itt tartunk, felmerül a kérdés: mikor, és miért kezdődött ez az ellentét a hivatalos, és a pályán kívülre szorult nyelvészek között? Meg lehet ezt állapítani? Mert ha igen nyilván meg lehet találni az okokat is.

folyt. köv...

  Néhány hete megjelent egy könyv a magyar nyelvről, ami teljesen új megvilágításba helyezi nyelvünket és a szorosan hozzá kapcsolódó írást, amit ma elterjedten rovásírásnak nevezünk!

   Ez a vadonatúj elmélet arra vonatkozólag sorol fel bizonyítékokat, hogy a magyar nyelv, és az ősmagyar írás, egy mesterségesen létrehozott nyelv, és egy szorosan hozzá kapcsolható, mesterségesen létrehozott írás, ami egy hihetetlenül fejlettnek látszó szellemiség kézjegyét hordozza magán. Ha hihetünk a könyv állításainak, akkor ez a szellemiség, még a magát az evolúció csúcsaként ünneplő modern ember értelmi szintjén is messze túlmutat, amire közvetlen bizonyíték az, hogy ezt a rendszert idáig észre sem vettük! Pedig azt gondoljuk és terjesztjük magunkról, hogy nálunk bonyolultabb és zseniálisabb rendszereket, még nem hozott létre senki az emberiség történetében. A könyv állításai szerint, a nyelvünk és írásunk sugallta rendszer, ráadásul nem kevesebbet szeretne közölni velünk, mint azt, hogy mi a dolgunk a világban, mit keresünk itt, és miért. Ugye ha hihetünk a szemünknek, ezek bizony az élet nagy kérdései! Anyanyelvünknek a könyv állításai szerint, ezekre a kérdésekre, útikönyv szerű válaszai vannak.

   A könyvnek a címe, ezért nem véletlenül az, hogy:

A MAGYAR NYELV MINT ÚTIKÖNYV AZ ÉLET NEVŰ TÚRÁHOZ!

   Ha valóban létezik ez a rendszer, akkor nyilvánvaló, hogy az iskolában minket félrevezettek, félrevezetnek a mai napig anyanyelvünkkel kapcsolatban. Tehát mindent meg kell tennünk, hogy legalább a gyermekeink ne járjanak így! Hozzuk helyre amit közvetlen őseink elrontottak. Mossuk tisztára az anyanyelvünket, távolítsuk el a rárakódott szennyet, hogy régi, az őt megillető fényében tündökölhessen újra!